Kreatív blogger díj

Ezt a remek kis díjat ma kaptuk Eszteréktől (http://kiskrumplicsalad.blogspot.com), amit ezúton is nagyon köszönünk....
Mivel ennek a díjnak az a lényege, hogy egy általunk ismert és szeretett blognak tovább lehet adni, így mi ezúton Vilmos világának blogját http://vilmosvilaga.blogspot.com) tüntetjük ki ezzel a díjjal, amely blogot minden nap örömmel olvasunk!

Már megint strand... valszeg az utolsók egyike az évben

Pénteken megint elugrottunk Battára a remek kis strandra, most Lali papi és Nagymami kísért el minket, nagyon jól éreztük magunkat, pláne, hogy Anya most nem hagyta otthon az úszógumimat és így a nagymedencébe is be tudtunk menni pancsolni.
A babakocsi segítségével még aludni is tudtam, így reggeltől délutánig tartott a nagy strandolás...

Augusztus 20

Az államalapításunk ünnepén Apával kettesben kimenőt kaptunk és bementünk Pestre megnézni a vízi- és légiparádét. Ebből sajnos csak a víziparádét láttuk, de az is szuper jó volt, rengeteg hajót láttunk.














Azért persze összefutottunk ismerősökkel is, név szerint Zorával és szüleivel, velük gyorsan meg is ittunk egy kávét és elfogyasztottuk az Anya által csomagolt szendvicsünket...
Összeségében nagyon jó volt, hamar haza kellett jönni az alvásidő miatt, amit így sem bírtam kivárni és már a kocsiban elszundítottam.

Kutyaszeretet

Ez kimaradt a hosszú beszámolókból a héten voltunk egy programon, ami nem sikerült túl jól, viszont volt ott egy nagyon aranyos kutyus, akihez hát legszívesebben odaköltöztem volna:

És végre a Jelenkor, azaz a most hétvége

Szombaton általános nagy Varga családi ünneplésre gyűltünk össze, hiszen július-augusztus elég nagy forgalmat bonyolít le, ünnepelendő napok terén.
Lali Papival és Nagymamival jókat játszottam:





























egyszer még Öcsü Bácsival is ellátogattam kézen fogva a kukáig:




















Anyumama dédinek pedig segítettem lekaparni a kaparós sorsjegyeit:

Strand

Kedden Anyu gondolt egy merészet és miután a szomszéd Marika néni és fia Zoli is nyitottak voltak az ötletre és a társaságra, így reggel hármasban felkerekedtünk és elmentünk a nem túl messzi Battai strandra (amiről egyébként nagyon jókat hallottunk).
A strand tényleg szuper volt, kicsit retró, de tiszta, kulturált és hétközben a tömeg is abszolút elviselhető mértékben volt jelen.
Engem gyakorlatilag ki sem lehetett egész nap robbantani a medencéből, aminek a szélén szegény Anyu egész nap ott állt megfeszített izmokkal ugrásra készen, hogy mikor kell a 30 cm-es vízből kimentenie... de szerencsére csak az elején a lábmosóban dobtam egy hátast (ami fájt, de gyorsan elfelejtettem, meg aztán Anya elmagyarázta, hogy nem az a medence :-) és igaza volt a valódi medencét jobban élveztem) :

































Persze mindig kerestem a nagyfiúk társaságát, akik egész befogadóképesek voltak:














Itt a kis csapat persze a fotós Anyát kivéve, utána pedig egy kis nassolás (a képen nem látszik, de kis műanyag villára szurkáltam fel a krumpliszemeket):

Ajándékok

Apuéktól kaptam egy kisebb játék készlet felújítást, aminek egyik részét ez a gyönyörű "szarvas " képezte, amin egyszerűen zseniálisan lehet lovagolni és ugrálni (közben én már akrobatikázom is, mert még almát is ettem):



















Apu még Anyut is meglepte (meg engem is, pláne a sisak, ami ellen bőszen tiltakozom egyelőre) ezzel a szuper bringás üléssel, valamelyik nap mentünk is Anyuval egy jó nagy kört

Múlt hétvége

Múlt hétvégén új szokást vettem fel, miután én igen korán elfogyasztom a reggelimet, megfigyeltem, hogy Apa (ha jó napja van és tud aludni) akkor sokkal később reggelizik mint én, ergo lehet repetázni... ez igaz az ebédre is :-)
Tehát szemfülesen, amikor meglátom, hogy Apa eszik szépen a közelébe húzom a kisszékem és biztos, hogy nekem is jut egy pár finom falat:


















Még a múlt héthez kapcsolódik a motorom története is, sőt még előbbre nyúlik vissza, hiszen amikor először voltunk Eszteréknél, akkor Anyu felfedezte, hogy Jules motorját ügyesen tudom hajtani, ezért ő is felhajtott egy majdnem ugyanolyan motort, csak a matricák különböznek rajta:


















Vasárnap délután befutott még Nagymami és Öcsü bácsi, Apu gyorsan be is fogta Andrist, így kicsit megnyesték a diófát, az ágak elhordásában aztán örömmel segédkeztem:

Beszámoló (hosszú szünet után)

Régóta késik a beszámolónk, mert Eszteréknél készített képekre vártunk, mert időrendben az volt a legrégebbi esemény, amiről nem számoltunk be...
Múlt hét előtti héten, még a csütörtöki napon ellátogattunk Eszterékhez, hiszen utána hétfőn már utaztak haza... most is ugyanolyan jól éreztük magunkat, de most még jó idő is volt, így lehetett homokozni:














pancsolni (és közben Hankával ismerkedni :-)):




























sőt Jules-el közös vonásunk, hogy mindketten imádunk pacsálni, de mivel ő a nagyobb fiú, így ő irányított, hol magát, hol pedig engem locsolt le :-):














Lili baba pedig kényelmesen heverészett a pihenőszékében, miközben mi játszottunk:

Nekünk a Balaton...

a riviéra... és tényleg, pláne ha a társaság is kellemes...
Márpedig kellemes volt, Vilivel és Zsuzsival péntektől vasárnapig lent voltunk Balatonon, míg az Apák pár faluval arrébb a kihagyhatatlan Balatonszemesi bajnokságon indultak (és az előkelő hetedik helyen végeztek, grat. grat.)
Szóval a mi főhadiszállásunk Földváron volt, ahol is a nyaraló úgy nézett ki, hogy két házikó volt, az egyikben laktak Zsuzsiék, a másikban meg mi anyuval, kicsit fura volt együtt aludni, de ez inkább anyut zavarta...
Enni mindig Zsuzsiékhoz jártunk


















és igazából játszani is ott játszottunk, olyan szuper játékokat találtunk ki, mint pl. a párnalovaglás














duccolás (fejek összeérintése finoman),














ugrálás a kanapén
































és a Balaton, az pedig maga volt a paradicsom... egy szuper strandra jártunk, ami nagyon bababarát volt, hiszen hosszú métereken át csak bokáig ért a víz és volt szuper vízi csúszda is:
































































A parton is mindig remekül éreztük magunkat:
































Vasárnap délelőtt, pedig már Apuék is csatlakoztak hozzánk, nagy volt az öröm:














Szuper hétvége volt, köszönjük Zsuzsinak és Vilinek!