Apa, aki mióta nevén hívom Adának szólíttatott, most vmi miatt Ede lett... amit persze Apa kikér magának, de hát kérheti, örüljön, hogy szólítom valahogy :-) (persze még Anyát is gyanúba keverhetném, ha nem lenne közöttük töretlen a bizalom :-)).
Na szóval Ede itthon volt múlt héten szabadságon, ami effektív túl sok pihenéssel nem járt neki, vagy nekünk, mert sokat dolgoztak a kertben, a házban... de végre minden reggel örömmel ébreszthettem (ő már nem örült annyira).
Kedden Lali papi és Nagymami is átjött segíteni, a képeket Anyu nem találja, pedig esküszik, hogy csinált...
Rengeteget jártunk szomszédolni, sőt már odáig merészkedtem, hogy kisasoltam, melyik szomszédnál lehet valamilyen élelmet kunyerálni, így aztán ha számomra szimpatikus szomszéd jelenik meg a képben, egyszerűen kézen fogom és megyek a tetthely felé, ahonnan ha megkaptam amit akarok fordulok is hazafele...
Az utóbbi időben a beszédkészségem is fejlődött, mert Anyán és Edén kívül már a dolgok első szótagját is nevén nevezem, pl kíválóan tudja a fent említett okok miatt a környék, hogy a sü az sütit jelent... de így vagyok pl. a ci-vel, mint cipővel, vagy a gyu-val, mint gyurmával... a kedvenc betűim pedig az s, cs....
Az igenlés és tagadás kifejezése pedig ugye még heves fejmozdulatokkal jár, ezen technikámat is olyan tökélyre fejlesztettem már, hogy ha pl. vmit nagyon szeretnék, bármilyen vonatkozásban odaállok elé, vagy mutogatok és bólogatok rá, mint békebeli időkben a bólogatós kiskutyák... kb az ütemszám is stimmel.
Szaladok, futok, sőt rémláb-rémláb stop című számot is megtanultam a napokban előadni, ezen kívül körbe-körbe tudok forogni egy-egy nekem tetsző zeneszámra, vagy ha csak produkálni akarom magam....
Ma voltunk gyógytornász Ági néninél kontrollon, minden rendben van... nagyon tetszettem neki.
A fogaim száma követhetetlen, igazából nyolc és 3 fél....
A héten egy fotón is megörökítésre került esemény történt, meglátogattak minket Apuék 9. kerületi kutyafutattós barátaik, Ádám és Ili a szülők, Ármin (26 hó) és Lilien (6 hó) a gyerekek....
Eleinte furcsa volt, hogy Ármin csak úgy elvette a játékaimat, hiszen az enyém tudatom is alakulgat rendesen, de aztán később összebarátkoztunk és jót játszottunk, majd nagyot vacsoráztunk Anyu által sütött pizzából és az Apu és általam hozott sütikből...