2008. szeptember 29., hétfő

Hétvégi programok

Szombat délben Peti szülinapját ünnepeltük Laci Papiéknál, sajnos az eseményről fénykép nem készült, de még egyszer Isten Éltesse Péter Nagybácsit!!!
Szombat délután (kicsit sűrű volt a program) a röpke alvásom után (hiába nem szeretem az utazóágyat) Netti Babához és szüleihez Petihez és Dettihez voltunk hivatalosak (nem kevés idő után sikerült végre ezt a találkozót összehozni). A délután remekül sikerült Netti egy nagyon szuper és nagyon okos kislány, én is aranyosan viselkedtem, a szülők is remekül elbeszélgettek, szóval semmi kívánni valót nem hagyott maga után a délután, max annyit, hogy mihamarabbi ismétlést kérünk... íme néhány fotó:










































Vasárnapra egy kis kerti munka jutott, meg persze finom ebéd és a délutáni nagy alvásunk után (mármint Apu és Én szoktunk aludni hétvégente ebéd után) egy jó nagyot sétáltunk a kutyákkal....

2008. szeptember 21., vasárnap

Fesztiválos hangulatban

Szombaton késő délután még egy szuper törökbálinti játszóházba is eljutottunk, ahol kedvemre bújócskázhattam, ugrálhattam és a szülők is végig velem lehettek... itt képet nem csináltunk, de hogy jön ez a fesztiválhoz? Hát úgy, hogy eredetileg egy meghirdetett érd-parkvárosi családi fesztiválra indultunk, aminek se hírét se bűzét nem találtuk, így kötöttünk ki a játszóházban...(szerintem ez jobb volt :-))
Vasárnap viszont elég határozottan eljutottunk Etyekre a híres kezes-lábos fesztiválra...














Etyek-Biatorbágy határában leraktuk az autókat és minibuszra szálltunk, ami bevitt minket a központba, ahol túl sok extra programon nem vettünk részt, de hallottunk cigány zenekart és Kolompos zenekarékat is (igaz csak felvételről, mert személyes jelenlétüket már nem tudtuk megvárni), de azért a színpadra feljutottam:













Egy frissen szerveződött körtáncba is beálltam:













Anyával:


















Apával:













És a buszon hazafelé, fáradtan :-)

Frizurák és csizmák

Szombaton több dolog is történt, először is délelőtt eljutottunk Apával fodrászhoz (először mentem "szakihoz" és ennek megfelelően végigüvöltöttem a hajvágást, majd amikor Apa került sorra, akkor szorosan álltam a széke mellett, nehogy kárt tegyenek benne), lényeg, nagyon csini lettem, bár van némi bili utánérzés a hajam formáját illetően (Anyáék szerint)....
A másik fontos említésre méltó, hogy átugrott Nagyi és Öcsü bácsi és áthozták a Vaterán lőtt szuper csizmámat... és tessék a kettő együtt a frizura és a szuper csizma:


















És aztán, hogy csizmában abszolút képben legyen, délután még a fűtésszerelő bácsi csizmáját is felpróbálhattam... kicsit nagy volt:

2008. szeptember 19., péntek

Activity park

Na nem kell semmi nagyra gondolni, de szakadatlanul növekvő energiáimat, ebben a rossz időben nem tudtuk olyan hatékonyan a szabadban lekötni, így otthon próbálok mászókázni, ott ahol tudok:


















2008. szeptember 17., szerda

Kukásruha

Végre belenőttem a kukásruhámba, ami egyébként egy nagyon hasznos ruhadarab, mert orkános és belülről meg bélelt és ebben a kora téli időben különösen jól jön (most persze mi irigyeljük a normandiai időjárást asszem...)


















és annyira tetszem magamnak, hogy ha ez a nadrág van rajtam, akkor odaállok a tükör elé és dobálom a puszikat magamnak... én kis nárcisz :-)

2008. szeptember 14., vasárnap

Gödi pocsolyák

Gödön szuper pocsolyák voltak csütörtökön, de azért Ágiéknál sem volt rossz :-)
A pocsolyák élménye, viszont annyira új volt, hogy überelt mindent, minthogy a frissen és végszükségben vásárolt gumicsizmám is (ami átmeneti és sürgős jellege miatt, csak rózsaszínben volt)...




































A nagy pocsolyázás, ebéd és alvás után, pedig nagy-nagy párnabuli következett:


Papucsféleség...

Anya nyár óta üldözött nekem olyan crocs formájú papucsot és a héten végre találtunk az egyik üzletben, ráadásul bélelt formában... cuki:

2008. szeptember 13., szombat

Ármint, mint a kisebb, akit óvni és szeretgetni kell

Szerdán meglátogatott minket hosszú idő után megint Anita és Ármin....
Anyáék elképedve látták (először Ármin is, de a végére hozzá szokott), hogy megértettem, hogy Ármin még kicsi baba és ezért ölelgettem, puszilgattam, segítettem neki járni.... Anya néha azt mondja, hogy másodikbabának is tökéletes lettem volna, mert mindig annyira csodálom a nálam nagyobbakat, de ezeket a dolgokat látva, nem is olyan nagy baj, hogy elsőszülött lettem :-)















2008. szeptember 8., hétfő

Szeptember 6. egy esküvő és egy "pap"-pá avatás

Hétvégén anyuék teljes egészében Pécsett voltak egy esküvőn (Apa unokatestvére Orsi hajtotta igába a fejét), majd vasárnap pedig Goricára voltak hivatalosak, ami egy hihetetlen szuper Garami családi hacienda....
Az esküvő jól sikerült, Gorica szuper volt, a társaság is, jó volt már cseverészni egy kicsit úgy felnőttesen... pelenkacsere szünetek nélkül :-) (legalábbis anyáék így mesélték :-))
Én meg Lali papáéknál múlattam az időt, ahol egy saját szoba és egy vadi új kiságy várt meglepetésként, ami annyira elbűvölt, hogy észre sem vettem, amikor anyáék leléptek. A szombat délutáni alvásom még nem volt az igazi, mert igen rövidke volt, viszont ennek köszönhetően az éjszakát gond nélkül 13 órás alvással átaludtam, a vasárnap délutáni alvásom meg már mukkanás nélkül működött...
Szombaton Lali papi dolgozott, így a dédi és nagyi vigyáztak rám, vasárnap már Lali papi is csatlakozott a szórakoztatásomhoz és mivel mindig is pasi párti voltam a rokonokat illetően (bár a fő irányvonal nagyi volt) Lali papit megtiszteltem és felavattam papnak :) (ugye a szavak első része... :-)), de szerintem Lali papival így is madarat lehetett fogatni a boldogságtól....
Az esküvőről még nem kaptunk képeket és még nagyiék is adósak a fotókkal, ezek később kerülnek csatolásra, egy pár goricai képet mellékelünk (az asztalnál 17-en ültünk):
































A nagyiéknál készült fotók:

Kukics...(avagy sose lehet elég korán elkezdeni a felvilágosítást)

Apa neked is az van a lábad között, ami Nekem? :-)

Ede habzó szája...

Apával fürödni csodaszép, pláne amikor bónuszfürdésként reggel bemászhatok hozzá a kádba (ugye én esténként szoktam fürödni) és az sem zavar, sőt egyenesen csudavicces, amikor mossa a fogát és habzik a szája :-)

Autócsere

Na szóval a Suzit eladtuk és helyette megvettük Lali papi igen megkímélt állapotban lévő Opel személygépkocsiját... no nem is ez a lényeg, hanem, hogy a Varga Család összes tagjával találkozhattam Nálunk a kocsi átvételekor...

Szelíd (?) motorosok

Igen, ez a fantasztikus járgány Ede új(régi) robogója, persze gyorsan nekem is ki kellett próbálnom, nekem szerintem jobban áll, mint Apának...(a háttérben a Suzuki Wagon R+ autónk új tulajdonosainak lábai láthatóak (akik pont akkor vették meg)

2008. szeptember 1., hétfő

Ede itthon (és egy kis helyzetjelentés)

Apa, aki mióta nevén hívom Adának szólíttatott, most vmi miatt Ede lett... amit persze Apa kikér magának, de hát kérheti, örüljön, hogy szólítom valahogy :-) (persze még Anyát is gyanúba keverhetném, ha nem lenne közöttük töretlen a bizalom :-)).
Na szóval Ede itthon volt múlt héten szabadságon, ami effektív túl sok pihenéssel nem járt neki, vagy nekünk, mert sokat dolgoztak a kertben, a házban... de végre minden reggel örömmel ébreszthettem (ő már nem örült annyira).
Kedden Lali papi és Nagymami is átjött segíteni, a képeket Anyu nem találja, pedig esküszik, hogy csinált...
Rengeteget jártunk szomszédolni, sőt már odáig merészkedtem, hogy kisasoltam, melyik szomszédnál lehet valamilyen élelmet kunyerálni, így aztán ha számomra szimpatikus szomszéd jelenik meg a képben, egyszerűen kézen fogom és megyek a tetthely felé, ahonnan ha megkaptam amit akarok fordulok is hazafele...
Az utóbbi időben a beszédkészségem is fejlődött, mert Anyán és Edén kívül már a dolgok első szótagját is nevén nevezem, pl kíválóan tudja a fent említett okok miatt a környék, hogy a sü az sütit jelent... de így vagyok pl. a ci-vel, mint cipővel, vagy a gyu-val, mint gyurmával... a kedvenc betűim pedig az s, cs....
Az igenlés és tagadás kifejezése pedig ugye még heves fejmozdulatokkal jár, ezen technikámat is olyan tökélyre fejlesztettem már, hogy ha pl. vmit nagyon szeretnék, bármilyen vonatkozásban odaállok elé, vagy mutogatok és bólogatok rá, mint békebeli időkben a bólogatós kiskutyák... kb az ütemszám is stimmel.
Szaladok, futok, sőt rémláb-rémláb stop című számot is megtanultam a napokban előadni, ezen kívül körbe-körbe tudok forogni egy-egy nekem tetsző zeneszámra, vagy ha csak produkálni akarom magam....
Ma voltunk gyógytornász Ági néninél kontrollon, minden rendben van... nagyon tetszettem neki.
A fogaim száma követhetetlen, igazából nyolc és 3 fél....
A héten egy fotón is megörökítésre került esemény történt, meglátogattak minket Apuék 9. kerületi kutyafutattós barátaik, Ádám és Ili a szülők, Ármin (26 hó) és Lilien (6 hó) a gyerekek....
Eleinte furcsa volt, hogy Ármin csak úgy elvette a játékaimat, hiszen az enyém tudatom is alakulgat rendesen, de aztán később összebarátkoztunk és jót játszottunk, majd nagyot vacsoráztunk Anyu által sütött pizzából és az Apu és általam hozott sütikből...