Mégis az egész ünnepben az volt a legszebb, hogy együtt lehettünk családunkkal és gondoltunk azokra, akik már nem lehettek velünk...
Első nap reggel arra mentem le, hogy egy fa villog a sarokban, gyorsan megcsodáltam, de az előzetes várakozásokkal ellentétben annyira nem nyűgözött le...leginkább meg akartam tapintani (no meg kóstolni)
Majd átmentünk Irma dédihez Boldog Karácsonyt kívánni Apuval és Peti Nagybácsival, addig Anya ügyeskedett a konyhában, hogy az esti vacsira minden kész legyen.
Korán értünk haza így Peti végre sokat szórakoztatott engem, persze felváltva Apával:
4 óra körül betoppant Laci Nagypapi és Peti is, aki időközben elslisszolt és elkezdődött az ünnep:
Csillagszóróztunk, ami viszont nagyon lenyűgözött
A teljes lenyűgözöttség:
Ezek után mindenféle csacskaságokkal megajándékoztuk egymást (persze volt közte kevésbé csacskaság is, de a fene érti, anyuék miért örültek úgy az új autósülésemnek :-)) ja a képen még a régiben ülök, amit szintén szerettem:
Ebben a nagy történésben én egy kicsit elfáradtam, így lefeküdtem egy kicsit, így a felnőttek megették az ünnepi menüt:
Majd újult erővel visszatérve ismét szórakoztattam a nagyérdeműt:
Ez meg egy kép arról, hogy az ember mindig arra hasonlít, akinek éppen az ölében ül (minden esetre remélem az eszemet Pétertől öröklöm :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése