Fülhallgató

Mostanában kizárólag fülhallgatón keresztül vagyok hajlandó zenét hallgatni... de legszívesebben nem is zenét hallgatok, hanem Vili baba videóját nézem meg napi tízszer (amikor a családot sorolja fel), szóval ha egyszer végre eljutunk Viliékhez, teljesen perfekt leszek a családtagjaikból...

Dagasztás

És a tészta csak dagad és dagad... és szépen megkel finom kalácsnak... pláne, ha Anyának ilyen jó kis kuktája van:

Engedjenek kiiii

No nem is, ez a kép egyébként egy szuper trambulinban készült a barátainknál, ahova a mai szánkózásunk után beugrottunk még egy kicsit ugrálni....

Szánkózás II

Még biztos sok ilyen beszámoló lesz, de a mai szánkózás is egyszerűen szuper volt, ma hamarabb kiértünk, tehát kb. 3 órát tuti kint voltunk, két anyuka, három szánkó, négy gyerek.

Útközben szuper hóembert találtunk (minden tisztelet megérdemel az aki épített egy ekkora hóembert):

És ami ma nagyon jó volt még, hogy találtunk egy elég forgalommentes helyet, megfelelő mélységgel bíró dombbal, amint pont jól lehetett csúszkálni.
Itt én csúszok Patrikkal, aki már óvodás nagyfiú és volt olyan kedves velem csúszkálni:















Itt pedig az ikrek és anyukájuk, na ez volt ám a nagy mutatvány, de legalább a gyorsulással nem volt gond :-)

Anyának volt ma egy igen "gyerekközeli" élménye is, tudni illik a hóemberhez történő érkezés előtt az ikrek anyukájának gyorsan el kellett szaladnia a nem túl messze lévő házukhoz, mert a riasztó megszólalt, így Anyu ott maradt 4 kisemberrel...

Amiből hárman elindultunk megnézni a hóembert, Ákos azonban úgy döntött, hogy anyukája után indul... így aztán mi hárman leparkoltunk középen, megnéztük Anya hogy tud sprintelni Ákos után.... én azért tuti, ami tuti elindultam Anyu után Peti meg úgy döntött, hogy azért csak elindul megnézni a hóembert... szóval izgalmas pár perc volt :-) végül aztán persze csak egymásra találtunk egy kis teázás ürügyén és Kriszti anyuka is befutott pár percen belül...

Szánkózás

Ma a "nagy" hóra tekintettel kisbarátainkkal elmentünk szánkózni, az igazi azt hiszem holnap lesz, hiszen Anya elmondása szerint míg aludtam egész délután esett a hó és este is folytatta, szóval holnap újabb havas beszámoló következik, de addig is néhány mai fotó:














Itt éppen Larával, aki volt olyan kedves és előreengedett a bob kormányához :


















Hátul annyira nem szerettem ülni, de az is jó volt:














A kis csipet-csapat (mínusz két anyuka):













Itt pedig a képpel ellentétben üresen húztam a bobot és itt éppen arra várok, hogy meggyőzzük Petit, hogy nem tudom elhúzni, mert nehéz és kevés a hó :-)

Péteréknél (és egy majdnem Kolompos koncerten)

Szombaton PéterNagybácsimhoz voltunk hivatalosak ebédre. Először kicsit megilletődött voltam, bár a lift nagyon tetszett és a lakásra is emlékeztem, hiszen itt lakott Irma Dédi... de aztán hamar feloldódtam, pláne, hogy igen hamar eljött az ebéd ideje... az én sárgaborsómat ugyan Anya főzte, de úgy hallottam a felnőttek is igen finomat ettek handmade by Nelli :-):














Ebéd után alvás következett volna, de hiába az elcipelt utazóágy, nem sikerült az altatás, inkább a lakást fedeztem fel, közte a rengeteg "retró" dologgal és utána boldogan játszottam vele a kellemes társaságban:

Eredeti program szerint persze ebéd után aludtam volna egy jót, míg a felnőttek kanasztáznak és 5-től volt hirdetve Kolompos táncház a Fonóban, egészen sokáig még a kocsiban is úgy tűnt tartani tudjuk a tervet a kevés alvás ellenére, de aztán kb 5 perccel az érkezés előtt én elaludtam és mire odaértünk a szülők hátranéztek az alvó fejemre , összemosolyodtak és hazaindultunk... sebaj majd legközelebb :-)

Öntözés

Imádok kannával is locsolni, de a tél beálltával az öntözőszeretetem Apa locsolására korlátozódik a kádban:

Másfél éves számadás

El is felejtettünk beszámolni, ugyanis novemberben betöltöttem a másfél évemet :-)
Szóval a Zsombor ki mit tud következik:
- tudok önállóan enni evőeszközzel
- tudok menni, szaladni, rohanni (a játszótéren direkte nyitott szájjal, amitől Anya mindig óvva int, merthogy így némileg viszonylag egyszerűen tudnék bogarakat nyelni, ami meg ugye nem tanácsos)
- hátrafelé is egész jól közlekedem, előre, hátra irányokat már megértem
- elérem a kilincseket és rendeltetésszerűen használom is őket
- gyakorlatilag mindent megértek és a kérések nagy részét végre is hajtom (persze azért ne legyen kedvemmel nagyon ellenkező, mert akkor viszont dühöngök)
- igen, ha valami nagyon nem úgy történik,ahogy én akarom, akkor dühöngök, dobálok, amiről persze az ősök próbálnak leszoktatni, ez néha időszakosan sikerül, aztán megint előjön, valószínűleg ez még így fog működni egy darabig
- az összes testrészemet ismerem, a részleteken még dolgozunk
- imádok esténként pancsolni
- gyerekekkel szemben végletes vagyok, mert sokszor ölelgetem, puszilgatom őket, de ha valakivel vmi problémám van, nem szégyellem testi erőmet használni
- viszont állítólag koromtól eltérően nagyon érdekelnek a gyerekek és a kisebbek is
- fogaim száma elég régóta követhetetlen, vagy csak nem elég erőszakosak a szüleim az összeszámlálásukhoz, de négy őrlőm már minimum van
- az orrfújás is remekül megy és az orrszívó-porszívót, pedig már én magam kérem (na ez az amit Anya sose gondolt volna)
- formabedobálás jól megy
- az állatokat felismerem és nagyjából tudom, ki mit mond
- szeretek táncolni, bár ez nálam némi topogásból áll, az egyik kezemet feltéve közben, vagy a körbe-körbe forgásból
- végül az általam használt szavak: anya (itt van némi társjelentés is: hé figyelj már, vagy a most azonnal gyere és segíts), tehát az anyukámat inkább n-el mondom, ha valamit meg akarok akkor annyaannyyaannnya (anya azt mondta, hogy ez elég demoralizáló és zavaró volt, amíg rá nem jöttek a titkok nyitjára), apa, szia (abszolút rendeltetésszerűen), kuka, kupak, cica, kutyus, baba, hó, autó, bibi (amikre hagyján, hogy szuper gyógyító puszit kapok Anyától és Apától, de önkuruzslással is élek és magam is puszilgatom a sebeimet), cseppek (lásd fenistil cseppek), az igen és nem szavak is kiválóan mennek, de leginkáb az utóbbit használom... :D, és végül a dugó (nagyjából ezek azok, amik most eszünkbe jutottak)

És persze biztos van egy csomó tudományom, ami nekünk már természetes... :-) és van még sok minden, amit megtanulhatok :-)

Dunakeszin

Ma Ármin és Paula babánál jártunk Dunakeszin, ahol teljesen elbűvöltek a gyerekek, főleg Paula, merthogy ő legalább lány (:-)) és csak négy hónapos!!!
Szeretgettem mindenkit és Paula mellé még oda is feküdtem:














Ezen a képen meg olyan, mintha ki akarnék szúrni Árminnal és befogom a szemét, pedig csak szimplán ölelgetni szeretném :-)













Itt pedig csak szépen libasorban:


















Persze az legextrább dolog az elöltöltős hiper-szuper mosógép volt, amit persze rögtön át is állítottam, mivel igen könnyű volt bánni a gombokkal:


















És egy extra bónuszkép Árminról, aki méltó vetélytársam lesz, mert már most nagykanállal, de legalábbis két csőrössel eszi (issza) az életet:

Rossz evő...

Persze nem én, hanem a babám....Szerintem a tartásomból abszolút lejön az alábbi gondolat:
EGGGYÉÉLLL MÁÁÁÁÁR:


















Közben az új hajszerekezetemet is lehet tanulmányozni, de majd készítünk jobb képet is

Házon kívül

Péntek este Apa házon kívül éjszakázott, így mi is fogtuk magunkat Anyával és felkerekedtünk a Nagyiékhoz... akik péntek lévén már korábban otthon voltak és mi is korán akartunk érkezni, de aztán a szuper jó időben, csak elmentünk a délelőtti játszótér körre, meg aztán ebéd után egy picit szunyókáltam is, így csak 4-5 között érkeztünk meg. Az úton szokás szerint sokat reklamáltam, bár mostanában egyre jobban kilátok és Anya folyamatosan idegenvezet... darusautó, híd, Duna, stb. (ugye mi kis vidékiek... :-)) szóval csupa izgalom az út, kivéve a közlekedési dugókat, ami egyébként nekem még nehezen összeegyeztethető a kádban található dugóval, de hát ez van :-)

Minden esetre nagyon örültem Nekik, amikor megláttam, már mindenkit a nevén szólítottam (a beszédkészségem az utóbbi napokban robbanásszerűen fejlődik, naponta két új szót produkálok minima)

Szombat reggel Apa és Dédi is megérkezett (véletlen egybeesés), mindkettőjüknek örömködtem egy sort, majd elvittük Vili kutyát oltatni és hazafele örömmel állapítottam meg, hogy a postaládába Vida Zsombor névre szóló levelet dobott a postás bácsi... amiben egyébként névnapi jókívánság sorsjegyek voltak és nyertem is rögtön kétszáz forintot... egyébként a dédivel kapartunk, hiszen ő is volt a feladó :-)




























Persze Apa megjövetelében az (is) volt a legjobb, hogy bónuszreggelizhettem vele egyet:

Még mindig ünneplés

És hogy a mai jó napnak sose legyen vége, ma még Timi is meglátogatott minket és felköszöntött névnapom alkalmából... ráadásul még fürdetésre is itt maradt, így két nő kényeztetett, mint egy igazi császárt:

Állati

Ma végre megjöttek a kedvenc szomszédaink Marika néni és Jancsi bácsi (nem állandó lakosok, hanem "nyaralók" vagy inkább "szorgos hangyák", akik nyáron sokat vannak kint, de ilyenkor tényleg csak a munka miatt jönnek). Viszont most találtak a városban egy macskát... és mivel nálunk megint egérszitu volt (Anya reméli, hogy csak volt), így felmerült egy macska beszerzésének a lehetősége.... a kutyák még nem tudjuk mit szólnak hozzá, no meg a macska sem, szóval még képlékeny a dolog...

Minden esetre nagyon örültem mind az szomszédoknak, mind a cicának:

Barátkozás

Ma meglátogattuk a játszótérről megismert kedves ismerőseinket, az "ikreket"... akikről annyit kell tudni, hogy hárman vannak, nemrég múltak két évesek és van köztük olyan habitusú gyerek mint én, tehát az Ő anyukájuk is nagyon örül a társaságomnak, illetve az én anyukám is... (mondván, hogy móresre tanítjuk egymást)... meg különben is és igazából ez a lényeg, jó fejek :-)
Nagyon izgi volt, mert volt szuper autójuk, amit én ugyan még nem is tudnék vezetni, de Ákos kiváló sofőrnek bizonyult:

Az anyukáknak néha nagyon igyekezni kellett, hogy karambol ne legyen:

Segítettem a füvet is lenyírni :-):













Hintáztam Petivel, aki a fő "lelki társam":














Zsófit meg hol megtéptem (a sapkájánál fogva, ha nagyon sikítozott velem), hol meg kézen fogva sétáltunk, mi ez kérem, ha nem szerelem???

Sikamika bibiiiii

Akinek megvan a fent említett mondat az tudja, hogy semmiféle összefüggésben nincs az a szövegkörnyezet és ez a kép, de Anyának valamiért ez jutott eszébe :-)

Zsombor és Gyuszi

A kettő nem túl jó párosítás... de azért egész jól vagyok...

Szóval az úgy kezdődött, hogy péntek estére kicsit megint belázasodtam, mert valamelyik nap túl sokat és hevesen rohangáltam a játszótéren, így gyaníthatóan ismét egy kis torokgyuszival küzdök...
Ugyanakkor a szombati napon nevem napjára is virradtunk és a szülői gondos ápolásának hála reggel már egész jól voltam és nagyon örültem Lali papi, Nagymami és Andris társaságának, az ajándékoknak és a finom ebédnek meg aztán főleg...(a menü töltött csirke volt, lúdláb tortával, amiből én végül nem ettem, mert mire odajutottam, fájlaltam a torkom és ilyenkor nehezen csúszik a falat, remélem marad még holnapra is).

Balázs Baba

Anya ma egész reggel azt mesélte, hogy jön ma Balázs baba hozzánk, én meg boldogan ismételgettem, hogy baba, baba... és aztán tényleg délelőtt megjött Ági és kis Balázs

Mire megjöttek Anya felöltöztetett és összekészítette a játszótéri pakkot és rögtön el is indultunk a játszóra, ahol kint volt sok barátom, szinte alig láttuk egymást Balázzsal, de azért pukkantottunk közösen fehér bogyót és kicsit kergetőztünk is...

Minden esetre én nagyon lelkes voltam, míg itt voltak és mindent, amit ismertem kézen fogva igyekeztem Balázsnak megmutatni:

Ebéd után aludtunk egy nagyot én a szobácskámban, Balázs anyuék hálószobában a kis utazóágyban, majd alvás után még pörögtünk egy nagyot (legalábbis én nagyon pörögtem, Balázs meg szappanbuborékot fújt). Majd fájdalmas sírással vettem tudomásul, amikor a szuper autójukkal hazaindultak.

Apa most...

én veszlek a nyakamba, oké?

Őszi munkák (még mindig) és a biokertészet

Annyira jók ezek az őszi hónapok, hihetetlenül sok izgalmas dolgot lehet csinálni a kertben...
Ma először Anyának segítettem avart seperni és gereblyézni, majd jött Apa és felástuk Anya zöldséges-, gyümölcsöskertjét:














aminek Apa szerint ugyan nem sok értelme van azért a pár szem gyümölcsért és zöldségért, de Anya azt mondta, hogy ő ezt nem értheti...:-)
viszont íme a saját répánk és paradicsomunk, abszolút bio minőségben!!!!!













Majd este a jól megérdemelt és ásás után a kellőképpen szükséges fürdés előtt bemásztam meztelenül Anyuék ágyába és visítva fedeztem fel, hogy milyen jó is az amikor a meztelen testemhez ér a pihe-puha ágynemű... még fürdeni is alig akartam elmenni:

Disszidens a szomszédban

Ma miután hazajöttünk a medvéktől és én nagyon-nagyon utáltam az utat, mert Anyuék megkeresték az új M0-t, hogy majd milyen gyors lesz, ehhez képest mire megtalálták és a hossza is... szóval másfél órás utunk lett az egy órásból... lényeg, hogy hazaértünk és örömmel fedeztem fel, hogy most már nem csak Jancsi bácsi, hanem Marika néni is itthon van a szomszédban, rögtön át is ugrottam a kerítésen és haza se néztem, csak úgy másfél óra múlva, mert annyi de, annyi dolgom volt ott, hogy előbb nem is érhettem volna haza:

Medveotthon

Ma reggel elhatároztuk, hogy kimegyünk a szabadba, de mivel késve indultunk útnak, mondván hogy messzebbre nem érdemes elmenni az alvásidő miatt, így Budakeszi felé vettük az irányt. Ám megtréfáltam Apáékat a kocsiban és bumm elaludtam, így átugrottunk Veresegyházra, ahol a Medveotthon nevű "intézmény" található...














Csuda izgalmas hely volt, ráadásul az első játék ami az utunkba botlott egy igazi kisvonat volt, amire örömmel szálltam fel és ezzel az első fél óra elfoglaltsága meg is volt...:




























A vonatozás után elindultunk állatfelfedező túránkra is, láttunk természetesen medvéket, akiket fakanállal akár mézzel is lehetett etetni:

































Találkoztunk még lovacskával, farkasokkal, kecskével is:



















































És szokás szerint lenyűgöztek a helyinek nem nevezhető nevezetességek, azaz egy sorompó
egyik


















és másik fele













plusz egy csatornafedél:













Bónuszkép, egy sapkalevétel utáni közeli hajkörkép: