Barátkozás

Ma meglátogattuk a játszótérről megismert kedves ismerőseinket, az "ikreket"... akikről annyit kell tudni, hogy hárman vannak, nemrég múltak két évesek és van köztük olyan habitusú gyerek mint én, tehát az Ő anyukájuk is nagyon örül a társaságomnak, illetve az én anyukám is... (mondván, hogy móresre tanítjuk egymást)... meg különben is és igazából ez a lényeg, jó fejek :-)
Nagyon izgi volt, mert volt szuper autójuk, amit én ugyan még nem is tudnék vezetni, de Ákos kiváló sofőrnek bizonyult:

Az anyukáknak néha nagyon igyekezni kellett, hogy karambol ne legyen:

Segítettem a füvet is lenyírni :-):













Hintáztam Petivel, aki a fő "lelki társam":














Zsófit meg hol megtéptem (a sapkájánál fogva, ha nagyon sikítozott velem), hol meg kézen fogva sétáltunk, mi ez kérem, ha nem szerelem???