Útközben szuper hóembert találtunk (minden tisztelet megérdemel az aki épített egy ekkora hóembert):
És ami ma nagyon jó volt még, hogy találtunk egy elég forgalommentes helyet, megfelelő mélységgel bíró dombbal, amint pont jól lehetett csúszkálni.
Itt én csúszok Patrikkal, aki már óvodás nagyfiú és volt olyan kedves velem csúszkálni:
Itt pedig az ikrek és anyukájuk, na ez volt ám a nagy mutatvány, de legalább a gyorsulással nem volt gond :-)
Anyának volt ma egy igen "gyerekközeli" élménye is, tudni illik a hóemberhez történő érkezés előtt az ikrek anyukájának gyorsan el kellett szaladnia a nem túl messze lévő házukhoz, mert a riasztó megszólalt, így Anyu ott maradt 4 kisemberrel...
Amiből hárman elindultunk megnézni a hóembert, Ákos azonban úgy döntött, hogy anyukája után indul... így aztán mi hárman leparkoltunk középen, megnéztük Anya hogy tud sprintelni Ákos után.... én azért tuti, ami tuti elindultam Anyu után Peti meg úgy döntött, hogy azért csak elindul megnézni a hóembert... szóval izgalmas pár perc volt :-) végül aztán persze csak egymásra találtunk egy kis teázás ürügyén és Kriszti anyuka is befutott pár percen belül...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése